Miért kezdtem el írni?

Jónéhány éve írtam egy kisregényt az életemről. Nem akartam kiadatni, az volt a szándékom, hogy a családom részére elmodjam, hogy éltem meg a korábbi évtizedeket. A feleségem és a gyermekeim nyilván más aspektusból nézték az életünket, ugyanazokat az eseményeket másként érzékelték, és értékelték. Tanulságos volt szembesíteni az egymástól eltérő érzéseket, remélem, hogy a családom megértette azokat a cselekedeteimet, melyekkel szemben akkoriban olyannyira berzenkedtek.

Amikor a személyes érzések lecsillapodtak, a tágabb családom részére is hozzáférhetővé tettem írásomat.

Mindenkinek az volt a véleménye, hogy jól írok, érdemes lenne kibővíteni az írásomat és könyvben kiadni. Először erről hallani sem akartam, de a bogár belemászott a fülembe.

Az nyilvánvaló volt számomra, hogy a saját történetem csak nagyon kiszínezve kerülhet a nagyközönség elé, de elkezdett foglalkoztatni az írás gondolata.

Az utóbbi évtizedekben sokat utaztam, és felmerült bennem a gondolat, hogy a korábbi utazásaimról írjak, de nem akartam útleírásokkal foglalkozni. Így született meg bennem az ötlet, hogy romantikus regényeket írok, ahol az események az általam megismert helyszíneken játszódnak.

Másfél év alatt megírtam négy regényt, most jutottam el oda, hogy komolyan foglalkozzam a kiadásukkal.

Két első regényemet feltettem a web oldalamra, hogy akik megtalálnak ismerjenek meg, és ha úgy gondolják, vegyék meg a másik két könyvemet, melyeknek nyomdai előkészítését elkezdtük. Ha sikerül szerény személyemet bevezetni a könyvpiacra, évente két-három új írással tervezem a jövőt.